Emberhátrányból is győzött az új budapesti opera – KRITIKA

Három beteg énekessel és kényszerűen módosult műsorral is vastaps a Moltopera bemutatkozó koncertjén.

2012. február 15. mostantól a Moltopera Társulat hivatalos születésnapja. A fiatal (20-28 év közötti) operaénekesekből álló, az operát újra emberközelivé tenni akaró társulat a Nádor Teremben tartotta bemutatkozó koncertjét pótszékes telt ház előtt – két hétre előre keltek el az utolsó jegyek. A koncepció szerint az első félidőben egy “hagyományos” áriaest során mutatkoznak be az énekesek, a második részben pedig a Don Giovanniból mutattak volna be részleteket. Azonban az utolsó percig sem volt biztos, hogy a nagy érdeklődéssel várt koncert egyáltalán létrejöhet: a nyolc fellépő énekes közül három jelentett beteget az előző napokban és a kísérő zongorista is kisebb sérüléssel bajlódott – az ajtó előtt tomboló hóviharról nem is beszélve.

A fiatalok lendületét azonban nem törte meg a vihar és az “emberhátrány”, ketten lázasan is vállalták a fellépést, Sipos Marianna és Decsi András pedig vállalta a beugrást a gyengélkedők áriáinak helyén. A koncertet a mindössze 20 éves, de már országos versenygyőzelmet és hamarosan zeneakadémiai diplomát is a kezében tudó Göncz Renáta nyitotta Zerlina “Batti, batti o bel Masetto” c. áriájával. Ezután Decsi András szerethető Nemorinója, Dani Dávid Fiescoja, a nagyon várt, de sajnos végül hiányzó Vámosi Katalin helyett Sipos Marianna Elenája (Szicíliai vecsernye), Ágoston László Schicchi nagyáriája, Kiss András jelentős hangvételű Attilája (Verdi) és végül Sipos Marianna elemi erejű Melindája következett. Az első felvonás végén már tudni lehetett, hogy a közönség nyitott a Moltoperára, sajátjának érzi a kezdeményezést és ennek szívesen hangot is ad.

A második felvonás programja a váratlan körülmények miatt többször is módosult, de végül ennek a koncert nem látta kárát. A három Don Giovanni – jelenet (Lá ci darem la mano; O statua gentilissima; Nyitójelenet) során helyenként még érezhető volt az összeszokatlanság, de a fiatalok lendülete és az opera műfajához képest meglepően mozgalmas rendezés kárpótolt érte. Göncz Renáta Zerlinája egyszerű, sallangmentes és kívül marad a közhelyeken. Gradsach Zoltánnak remekül áll Leporelló karaktere, alakításával bár gyakran csal mosolyt a közönség arcára mégsem veszti el komolyságát. Dani Dávid félelmetes Commendatore, nagy vivőerejű basszusa és szálfatermete erre a szerepre predesztinálja. Sipos Marianna az első felvonásban bemutatott két nagyhatású bravúrszáma után hangilag most kisebb feladatot kapott és oldott meg jól. Ágoston László Don Giovanniján jól látszik prózai színpadi múltja, bátran vállal fel játékos megoldásokat, néha akár a hangminőség rovására is.

A koncert végén társulat és közönség együtt ünnepelte a megalakulást, a születésnapot, amely tükrözte a Moltopera szándékait: hibátlan nem volt ugyan, de nagyon szerethető. Következő koncertjüket március 11-én tartják, szintén a Nádor Teremben.

Ha érdekelnek további cikkeink, iratkozz fel hírlevelünkre! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.





Facebook hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Top