A tenger nem nyilvános WC!

A családdal négy napra elutaztunk a tengerpartra. Sajnos az első három nap esett az eső és fújt a szél, de az utolsó napra végre kisütött a nap. És a jó idővel együtt az emberek is ellepték a partot. Alig egy óra napozásnyi idő alatt szemtanúja lehettem annak, amint két gyerek a legnagyobb természetességgel használta nyilvános toalettnek a tengert, és tette mindezt a szülők és nagyszülők biztatására és az ők segítségével.

A tenger nem nyilvános WC!

A tenger ne legyen nyilvános WC

Az egyikük egy kb. 3 év körüli kisfiú ott játszott a mi napozóágyunk mellett. Hamar barátságot kötött Arissal és már a kisvödrön és a lapáton is megosztoztak. Majd azt láttam, ahogyan a nagymama kézen fogta a kis unokáját, elsétált vele a partig és a legnagyobb természetességgel elvégezték a „kisdolgot”. Mindezt az édesanya beleegyező tekintetének kíséretében.

Ennek láttán kicsit elsötétült előttem a világ… Hiszen az előbb az én gyerekeim játszottak pont azon a helyen. Sőt együtt játszottak azzal a kisgyerekkel. Eközben a kisfiú édesapja leült mellénk együtt a három leányával együtt és egy nem kis értékű fényképezőgéppel a pillanatokat örökítette.

A mellette ülő kislányok egyike, aki lehetett vagy 5 éves fürdőruha nélkül szaladgált apja körül. Egy adott pillanatban az apa szépen közelebb vezette kislányát a parthoz, ahol a gyerek szintén elvégezte a „kisdolgát”. A végén még le is öblítette a gyerek hátsóját a tenger vizében. Az arcom elvörösödött (és higgyétek el nem a naptól), ahogyan próbáltam a telefonommal lefényképezni azt, amit láttam.

Majd annak voltam szemtanúja, hogy mint aki jól végezte dolgát az apa és a kislánya visszatérnek a család mellé az édesanya büszke tekintetének kíséretében. És tették mindezt annak dacára, hogy a közelben volt a toalett, meleg vízzel, toalett papírral és törlőkendővel ellátva…és ingyen!

Ezért nem tudom megérteni, hogy ezek helyett miért kell a tengervizét használni vécézésre. Hiszen a napozó ágytól a távolság a partig és a toalettig egyforma. Ráadásként ez utóbbinál még lehetőség nyílik a papír használatra és a kézmosásra is.

És mindez egy olyan partszakaszon történt, ahol őrök vigyáztak, ahol a nyugágyakért és a napernyőért nem kevés pénzt kértek, sőt az ernyőn lévő gomb nyomására egy pincér sietett felvenni a rendelést. Tehát egy civilizált helyről beszélünk és nem egy elhagyatott partszakaszról.

Szinte hallom az ellenérveket: mi olyan nagydolog egy kis pipilésben? Az ilyen szülők otthon is arra biztatják gyerekeiket, hogy végezzék a dolgukat a teraszra, mert úgy egyszerűbb? Vagy pucéron futkorászva a nappaliban lévő kanapé háta mögé végezzék dolgukat? Ez is csak egy kis gyerek pisi lenne… Vagy esetleg végezzék dolgukat a konyhai kagylóba, ahol az edényeket mossuk? Úgy is minden a lefolyóba kerül!

Ismerem a többi felhozható érvet is: annyi felnőtt és kutya végzi a dolgát a tenger vizébe, hogy ez a történet szinte elhanyagolható mellette. De nem, mert a te gyereked és az ő nevelése kellene legyen a legfontosabb. Hisz a változás velünk kezdődik.

Nem az a fontos, hogy az ott töltött 4 nap alatt hány kutya végezte a parton a dolgát (megjegyzem, hogy egyet sem láttam) hanem,hogy hány gyerek és felnőtt. Csak az számít, hogy te mire tanítod a gyerekedet! Mert én hiába mondom az én gyerekemnek, hogy ez mennyire helytelen dolog, ha ő ezt látva, azt mondja: ”De annak a kisfiúnak miért engedi a mamája?” – Válaszolnál helyettem a gyerekem kérdésére?

Hallottam, amint az egyik szülő mondta a gyerekének: ”tartsd még egy kicsit, mindjárt a vízhez érünk” – Helyette miért nem mondja: ”Azonnal a toaletthez érünk” – És ezt itt is és máshol is így kell majd tenned. És ezt itt is és máshol is így kell majd tenned. Ha a gyerek még pelenkás, akkor ezt a parton sem kell levenni róla. Vagy használhatunk bilikét. Hogyha viszont mindig az utolsó pillanatban szól, ahogyan az én Albertem is, akkor győződj meg előre, hogy van a közelben toalett. És általában minden kulturált partszakaszon található. Ez pontosan olyan fontos a felnőttek számára is.

Mindig használjuk és a gyerekeinket is erre tanítsuk! Ahogyan otthon is tennénk!

Save

Save

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.








Comments Closed

Top