Az ember egy szokatlan faj a Földön, bár erre a meghatározásra, és az öntudatra is csak ő, vagyis mi vagyunk képesek, mégsem ez tesz minket feltétlenül emberré. Valójában nem tudhatjuk, hogy a bálnák, delfinek, avagy más intelligensnek mondható állatok mit tudhatnak magukról, így egy teljesen más listát kell felállítanunk arról, hogy mi tesz minket emberré.
» Hogyan figyelnek minket otthon: 10 eszköz, amelyen keresztül kémkedhetnek utánad!
» A nő kíváncsiságból vásárolt egy DNS-tesztet magának és az apjának, de az eredmény megrázó hatással volt a családra
» A buddhizmus szerint ezt a 10 dolgot a lehető leghamarabb törölnöd kellene az életedből!
» Személyiségteszt: fontos dolgot árul el rólad az, ahogyan a hüvelykujjaidat tartod, amikor a kezeidet összefogod
A beszéd
A hangszálunk torkunkban található, és millió + 1 dologra használható (persze mind mind a hangképzés keretein belül). A hangszálunk segítségével beszélünk, énekelünk, kiabálunk, üvöltünk, és nagyjából 350 ezer évvel fejlődhetett ki.
Függőleges testtartás
Az ember egyedinek mondható függőleges testtartásával a Földön élő élőlények körében, bár néhány főemlős még képes rá ideig-óráig, de mégsem így tengetik életük nagyrészét. Ennek köszönhetjük, és a hatalmas agyunknak, hogy a szülés az emberek esetében rendkívül nagy kockázattal jár, jóval nagyobbal, mint az állatok birodalmában. Egy évszázaddal ezelőtt a nők elhalálozási rátáját még a szülés közbeni halál vezette.
Csupaszság
Nem minden állat szőrös, de a hozzánk (állítólag) legközelebb álló főemlős kuzinunk, a csimpánz, jóval szőrösebbnek mondható. Emellett nemcsak jelentősen kevesebb szőr borítja testünket, de jóval “minőségibb”, puhább, lágyabb szőrszálak is ezek, mint majom kuzinjaink esetében.
Karok
Ugyan a csimpánzok is gyakran használják karokként mellső lábaikat, ugyan így az is megfigyelhető náluk, hogy a lábaikat használják karokként. Így elég nehéz lenne rájuk fogni, hogy két ép kezük van. Ebben az esetben vagy 4 karjuk van, és egy lábuk se, vagy 4 lábuk, amelyeket ügyesen használnak minden félére, de szigorú értelemben vett karjuk nincs. Az eszközhasználat mindenképpen erős, pontos mozgásra képes karokat feltételez, és egyelőre a legügyesebb csimpánz sem érhet a nyomunkba.
Ámulatos agy
Egyértelműen nekünk van a legelképesztőbb agyunk az egész élővilágból. Méretre nem a legnagyobb, de a legtöbb és legösszetettebb műveletek végrehajtására képes az agyunk, amitől egyelőre mi állunk a tápláléklánc csúcsán.
A ruházat
Az embereket gyakran hívják csupasz majmoknak is, de legtöbbünk a hétköznapokban visel valamilyen formában ruhadarabokat – értem itt főleg az elmaradottabb, törzsi társadalmakat, ahol egyetlen péniszkötővel befejezik a férfiak az öltözködést, de még így is ruházatnak mondható mindez.
A tűz
Valószínűleg a tűz feletti uralmunk indított be valamilyen féle-fajta evolúciós robbanást a történelem előtti időkben bennünk, emberekben. Ezáltal tudtunk meleg ételeket készíteni, jobb életkörülményeket biztosítani a barlangokban vagy kezdetleges menedékhelyeken. Természetesen ebből indult el a főzés, mint folyamat is.
Az arcpír
Talán hihetetlennek hangzik, de az arc elpirulására csakis az ember képes, és mint ilyen, Darwin is a “legsajátságosabb emberi vonás”-nak nevezte el. Akarva-akaratlanul, de pirulás esetén az ember elárulja belső lelki folyamatait, és ez a nem-szándékolt őszinteség jó hatással van az emberi csoport egészére is. Ha már elpirultál, elvárják, hogy bökd ki az igazságot.
Hosszú gyerekkor
Az emberek ragaszkodnak és támaszkodnak leghosszabb ideig szüleik oltalmára az egész élővilágban. A “miért?” kérdésre a válasz: komplex agyunk sokáig fejlődik, és sokáig kell tanulnunk. Ehhez hozzáadódik az információ hatalmas mennyisége, amit elvárnak, hogy tudjunk felnőtt korunkra, de ezt támogatás nélkül nem vagyunk képesek idő előtt elsajátítani.
A gyerekek utáni élet
Igen, a nyugdíjas kor! Rengeteg élőlény van, amelyek utódaik világra hozását követően elpusztulnak, mivel ennyiben merül ki életük biológiai értelme: reprodukció. Ez lehet az oka, hogy az emberi közösségekben sokkal szorosabb a társadalmi kötődés. Főleg a múltban voltak megfigyelhetőek a többgenerációs családok, ahol dédapa, nagyapa, apa, anya, gyerek és unoka közel egy térben élte a mindennapjait.
